RMDSZ.ro - A Kárpát-medencei magyar közösségek helyzetéről és a nyelvi jogok érvényesüléséről tájékoztatták az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottját Kolozsváron

A Kárpát-medencei magyar közösségek helyzetéről és a nyelvi jogok érvényesüléséről tájékoztatták az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottját Kolozsváron

A Kárpát-medencei magyar közösségek helyzetéről és a nyelvi jogok érvényesüléséről tájékoztatták az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottját Kolozsváron

Fontos alkalmat teremteni arra, hogy első kézből tájékoztassuk a nemzetközi szervezeteket a magyar kisebbség helyzetéről, problémáiról, nehézségeiről. Fontos ugyanakkor, hogy ez alkalomból is megmutathatjuk a magyar közösségek belső szolidaritását, ezért örülök, hogy a Kárpát-medencei magyar közösségek politikai vezetői is megtiszteltek a jelenlétükkel” – mondta Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségi különmegbízottjának erdélyi látogatása alkalmából szervezett Magyar kisebbségi közösségek: küzdelmek és lehetőségek című konferencia megnyitóján. A Sapienta EMTE Kolozsvári Karán szervezett szerdai konferencián a FUEN elnöke kiemelte, de Varennes látogatása azért is fontos, mert a kisebbségeknek a nemzetközi színtéren is partnereket kell találniuk célkitűzéseik markánsabb megjelenítése érdekében.

A házigazda szerepében Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora köszöntötte a jelenlevőket, az oktatás minőségére, mint az ország fejlődésének zálogára, és ezen belül az anyanyelvi oktatás fontosságára hívva fel a figyelmet. Bodó Barna, a konferencia társszervezője, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke a civil szféra szerepére reflektálva elmondta, a kisebbségi identitás a civil szervezetek hozzájárulása, munkája által is megerősítést kell, hogy nyerjen.

Fernand de Varennes hangsúlyozta, erdélyi látogatása alkalmából nem véleményezi a tapasztaltakat, látogatásának fő célja az információszerzés, így elsősorban az ENSZ keretében kifejtett tevékenységét ismertette.  Az ENSZ szakértőjeként mandátumának egyik fő tevékenysége kivizsgálni a kisebbségek emberi jogainak megsértését illető panaszokat, felhívni a figyelmet és nagyobb láthatóságot biztosítani a kisebbségek nemzetközi emberi jogaira, szaktanácsadással és jó gyakorlatok terjesztésével segíteni a kisebbségi jogok érvényesítését, és elősegíteni a párbeszédet a kisebbség és az országvezetők között, a kisebbségek helyzetének javítása érdekében. Megjegyezte, rengeteg a tennivaló, mert a kisebbségekkel való bánásmód tekintetében egyetlen ország sem tökéletes, mindenhol a kisebbségek válnak a jogfosztások, jogtiprások első áldozataivá.

Elmondta, a kisebbségek egyenesen hozzá fordulhatnak a problémájukkal, hiszen neki nem kell megvárnia a bírósági procedúrák lejártát, azonnal beavatkozhat, mint az ENSZ kisebbségügyi megbízottja. A legfontosabb tevékenysége a jelzett problémákkal megkeresni az illető ország kormányzatát és felszólítani őket a helyzet tisztázására. 

Hároméves mandátumának következő állomása a kisebbségi nyelv és oktatás. Ezzel a két témával kapcsolatosan számos konferenciát és regionális fórumot fognak szervezni, hiszen tisztázni kell, hogy milyen emberi jogokat feltételez az oktatás és a kisebbségi nyelv kérdésköre.

A konferencia második részében a Kárpát-medencei magyar közösségek képviselői tájékoztatták az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottját helyzetükről: ismertették a kihívásokat,  illetve felvázolták a lehetséges megoldásokat.

Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kiemelte: fontos elmondani saját történetünket, mivel ellenkező esetben mások teszik meg azt helyettünk. Emlékeztetett: Románia szász származású államfője minden lehetséges alkalommal kijelenti nemzetközi fórumokon, hogy az ország példaértékű módon viszonyul az itt élő etnikai kisebbségekhez, miközben valójában a román politika veszélyforrásként tekint a romániai magyar közösségre. Hegedüs Csilla felhívta mindenekelőtt a figyelmet arra, hogy Romániában aláássák a magyar közösség jogát nemzeti szimbólumainak használatához, pert per után indítanak a székely zászlót közterekre, intézményekre kihelyező polgármesterek ellen, miközben más régiók zászlói - például a moldovai - szabadon használhatóak Romániában.

A anyanyelvhasználathoz való jog is csorbul, hiszen több mint száz per van folyamatban helyi közigazgatási szervek ellen, amelyekben a prefektusok a magyar nyelvű feliratok eltávolítását követelik a történelmi épületekről, közintézményekről, iskolákról – részletezte Hegedüs Csilla. Szót ejtett arról is, hogy megtörténik – kórházi körülmények között is –, hogy a román nyelvet még nem beszélő gyermekeket kigúnyolják, megalázzák.

Az RMDSZ politikusa rámutatott: folyamatosan megkérdőjelezik a magyar közösségnek a saját tulajdonához való jogát, sőt, a már visszaszolgáltatott egyházi ingatlanokat visszaállamosítják