RMDSZ.ro - A Kárpát-medencei magyar közösségek helyzetéről és a nyelvi jogok érvényesüléséről tájékoztatták az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottját Kolozsváron

A Kárpát-medencei magyar közösségek helyzetéről és a nyelvi jogok érvényesüléséről tájékoztatták az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottját Kolozsváron

A Kárpát-medencei magyar közösségek helyzetéről és a nyelvi jogok érvényesüléséről tájékoztatták az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottját Kolozsváron

Fontos alkalmat teremteni arra, hogy első kézből tájékoztassuk a nemzetközi szervezeteket a magyar kisebbség helyzetéről, problémáiról, nehézségeiről. Fontos ugyanakkor, hogy ez alkalomból is megmutathatjuk a magyar közösségek belső szolidaritását, ezért örülök, hogy a Kárpát-medencei magyar közösségek politikai vezetői is megtiszteltek a jelenlétükkel” – mondta Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségi különmegbízottjának erdélyi látogatása alkalmából szervezett Magyar kisebbségi közösségek: küzdelmek és lehetőségek című konferencia megnyitóján. A Sapienta EMTE Kolozsvári Karán szervezett szerdai konferencián a FUEN elnöke kiemelte, de Varennes látogatása azért is fontos, mert a kisebbségeknek a nemzetközi színtéren is partnereket kell találniuk célkitűzéseik markánsabb megjelenítése érdekében.

A házigazda szerepében Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora köszöntötte a jelenlevőket, az oktatás minőségére, mint az ország fejlődésének zálogára, és ezen belül az anyanyelvi oktatás fontosságára hívva fel a figyelmet. Bodó Barna, a konferencia társszervezője, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke a civil szféra szerepére reflektálva elmondta, a kisebbségi identitás a civil szervezetek hozzájárulása, munkája által is megerősítést kell, hogy nyerjen.

Fernand de Varennes hangsúlyozta, erdélyi látogatása alkalmából nem véleményezi a tapasztaltakat, látogatásának fő célja az információszerzés, így elsősorban az ENSZ keretében kifejtett tevékenységét ismertette.  Az ENSZ szakértőjeként mandátumának egyik fő tevékenysége kivizsgálni a kisebbségek emberi jogainak megsértését illető panaszokat, felhívni a figyelmet és nagyobb láthatóságot biztosítani a kisebbségek nemzetközi emberi jogaira, szaktanácsadással és jó gyakorlatok terjesztésével segíteni a kisebbségi jogok érvényesítését, és elősegíteni a párbeszédet a kisebbség és az országvezetők között, a kisebbségek helyzetének javítása érdekében. Megjegyezte, rengeteg a tennivaló, mert a kisebbségekkel való bánásmód tekintetében egyetlen ország sem tökéletes, mindenhol a kisebbségek válnak a jogfosztások, jogtiprások első áldozataivá.

Elmondta, a kisebbségek egyenesen hozzá fordulhatnak a problémájukkal, hiszen neki nem kell megvárnia a bírósági procedúrák lejártát, azonnal beavatkozhat, mint az ENSZ kisebbségügyi megbízottja. A legfontosabb tevékenysége a jelzett problémákkal megkeresni az illető ország kormányzatát és felszólítani őket a helyzet tisztázására. 

Hároméves mandátumának következő állomása a kisebbségi nyelv és oktatás. Ezzel a két témával kapcsolatosan számos konferenciát és regionális fórumot fognak szervezni, hiszen tisztázni kell, hogy milyen emberi jogokat feltételez az oktatás és a kisebbségi nyelv kérdésköre.

A konferencia második részében a Kárpát-medencei magyar közösségek képviselői tájékoztatták az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottját helyzetükről: ismertették a kihívásokat,  illetve felvázolták a lehetséges megoldásokat.

Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kiemelte: fontos elmondani saját történetünket, mivel ellenkező esetben mások teszik meg azt helyettünk. Emlékeztetett: Románia szász származású államfője minden lehetséges alkalommal kijelenti nemzetközi fórumokon, hogy az ország példaértékű módon viszonyul az itt élő etnikai kisebbségekhez, miközben valójában a román politika veszélyforrásként tekint a romániai magyar közösségre. Hegedüs Csilla felhívta mindenekelőtt a figyelmet arra, hogy Romániában aláássák a magyar közösség jogát nemzeti szimbólumainak használatához, pert per után indítanak a székely zászlót közterekre, intézményekre kihelyező polgármesterek ellen, miközben más régiók zászlói - például a moldovai - szabadon használhatóak Romániában.

A anyanyelvhasználathoz való jog is csorbul, hiszen több mint száz per van folyamatban helyi közigazgatási szervek ellen, amelyekben a prefektusok a magyar nyelvű feliratok eltávolítását követelik a történelmi épületekről, közintézményekről, iskolákról – részletezte Hegedüs Csilla. Szót ejtett arról is, hogy megtörténik – kórházi körülmények között is –, hogy a román nyelvet még nem beszélő gyermekeket kigúnyolják, megalázzák.

Az RMDSZ politikusa rámutatott: folyamatosan megkérdőjelezik a magyar közösségnek a saját tulajdonához való jogát, sőt, a már visszaszolgáltatott egyházi ingatlanokat visszaállamosítják. Kiemelte, hogy Románia gátat vet a magyar kulturális örökség nemzetközi elismerése útjába is. Beszámolt arról, hogy 2016 december elsején a minisztérium megakadályozta a csíksomlyói búcsúnak a védett kulturális értékek UNESCO-jegyzékébe való felvételét. A dossziét továbbították ugyan a nemzetközi testületnek, amikor Kelemen Hunor volt a művelődésügyi miniszter, de azonnal blokkolták a folyamatot, amint kormányváltás történt.

Az anyanyelven való tanulás jogát hasonlóképpen folyamatosan megkérdőjelezik – hangsúlyozta a politikus. Említést tett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyéről, amelynek kapcsán nem tartják be a tanügyi törvény 363-as cikkelyét, miszerint a többnyelvű egyetemeknek nyelvi alapon különálló fakultásokba kell szerveződniük. Elmondta azt is, hogy nemrég a MOGYE-t beolvasztotta egy teljesen eltérő hátterű, román nyelvű egyetem.

Románia nem tartja tiszteletben a nemzetközi keretegyezményeket, amelyeket aláírt, mielőtt az EU és a NATO tagjává vált. Éppen ezért, meggyőződésünk, hogy a Minority SafePack kezdeményezés, amelyet 1,3 millió európai állampolgár támogatott aláírásával, az az eszköz, amelyet használnunk kell, hogy európai szintű törvénykezés biztosítsa jogainkat anyanyelvünk használatához, kultúránk megőrzéséhez, oktatási intézményeink zavartalan működéséhez, és ahhoz, hogy egy biztonságos jövőt építhessünk magunknak Erdélyben” – jelentette ki Hegedüs Csilla.

Emlékeztetett: jövőre európai parlamenti választások lesznek, és a magyar közösség képviselői minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy partnerekre találjanak az újra összeálló európai törvényhozásban és az új Európai Bizottságban. Arra kérte az ENSZ különmegbízottját, hogy segítse az őshonos nemzeti kisebbségeket abban, hogy a többségi európai állampolgárokkal azonos jogokkal rendelkező európaiként kezeljék őket is.

Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke elmondta, a szerbiai kisebbségi kerettörvénnyel elégedett, azonban problémát jelent az, hogy a törvények sokszor nincsenek összehangolva. Az alkotmány szavatolja az arányos képviseletet minden szinten, azonban a helyi hatóságok szintjén ez nem mindig teljesül. A közszolgák, rendőrök sokszor nem beszélik a kisebbségi nyelvet, noha 15%-os kisebbség esetén helyi szinten az adminisztrációban is használható az adott kisebbség nyelve. További problémát jelent, hogy sokszor maguk a kisebbségek nem ismerik jogaikat. 

Csernicskó István, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviseletében az oktatási nyelvi jogok elleni támadást jelölte meg a legégetőbb problémának. Ukrajna történelmének legnehezebb korszakát éli jelenleg, és ilyen körülmények között kulcsfontosságú lenne a többség és a kisebbségek közti viszony javítása, beleértve az anyanyelvi oktatás helyzetének rendezését – vélekedett.

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke a szlovákiai magyarság helyzetéről elmondta, nem megoldott a parlamenti képviselet, nem létezik semmiféle demokratikusan megválasztott kisebbségi struktúra, ez pedig kiemelten a  szórványban élő magyar kisebbséget érinti negatívan. A GDP alapján Szlovákia fejlett országnak számít, azonban a déli járások, ahol a magyar kisebbség él, gazdaságilag leszakadó, szegény régiók.  Az államnyelv mindenhol prioritást élvez, ott is megkövetelik a használatát, ahol ez a gyakorlat a józan ész határán is túllép. További probléma, hogy a nyelvi jogok nem a közösségre, hanem az egyénre vonatkoznak, ezzel szemben más esetben közösségként kezelik a magyarságot: a Benes-dekrétumok már a magyarok kollektív bűnösségéről szólnak.

A konferencia délutáni paneljében a nyelvi jogok gyakorlati alkalmazása volt a téma. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga aktivistája hangsúlyozta: az uniós csatlakozás előtti progresszív folyamat a kisebbségi jogok kibővítése terén nemcsak megtorpant, hanem visszalépések tapasztalhatóak, konkrét példaként pedig a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák körüli huzavonát, illetve olyan eseteket említett, amikor a börtönökben nem engedik a raboknak, hogy telefonon anyanyelvükön kommunikáljanak hozzátartozóikkal.

Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője a nyelvi jogokkal kapcsolatos különböző percepciókról is beszélt: míg a magyar kisebbség a méltányosság elve alapján a nyelvi szimmetria megteremtését látja ezek alkalmazásában, addig a román többség csupán az államnyelvet nem eléggé ismerők számára nyújtott segítségként tekint ezekre a jogokra. A nyelvhasználati törvények hiányos alkalmazására is felhívta a figyelmet, ezek ugyanis ott érvényesülnek a legkevésbé, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk, vagyis ahol a magyarok kisebbségben élnek.

Szőcs Izabella a Minority Rights Egyesülettől a kolozsvári kétnyelvű helységnévtáblákért folytatott harcot ismertette, kifejtve: nem mindig kell az adminisztrációtól vagy a politikumtól várni a megoldást, törvényi úton is próbálkozni kell. Bethlendi András az Advocacy Group for Freedom of Identity szervezet képviselője és Toró Tibor, a Sapientia egyetem oktatója a civil szervezetek szerepét emelte ki a nyelvi jogok érvényesítésében. 

Csoma Botond RMDSZ-es parlamenti képviselő az aranyosgyéresi helységnévtábla esetére emlékeztetett, ahol bírósági döntéssel kötelezték az önkormányzatot a háromnyelvű tábla eltávolítására. Az RMDSZ ebből okulva az új közigazgatási törvénybe tételesen beleírta, hogy azokon a településeken is kihelyezheti a táblákat az önkormányzat, ahol a kisebbség aránya nem éri el a 20 százalékot, de ennek életbe lépését az államfő megakadályozta. „Szerencsés lenne, ha sikerülne egyezségre jutni a kisebbségi jogokat illetően minden román párttal, mert visszatérő jelenség, hogy olcsó politikai tőkét próbál kovácsolni az ellenzék abból, hogy a kormányt támadja a kisebbségi jogok tervezett bővítése miatt” – vélekedett a képviselő.

Hantz Péter tudományos kutató, Fernand de Varennes látogatásának kezdeményezője zárógondolataiban kifejtette: meggyőződése, hogy ez a látogatás fel fogja hívni a figyelmet problémáinkra. Ugyanakkor javasolta, hogy a Kárpát-medencei magyar közösségek tegyék rendszeressé a diplomaták, véleményformálók meghívását,  hogy a nemzetközi közösség figyelmét folyamatosan felhívják problémáikra.

Laczikó Enikő államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője zárásként elmondta: az anyanyelvhasználat a közigazgatásban nemcsak a nyelv státusát, hanem a nyelvet használó kisebbség biztonságát és közösségi élményét is erősíti. „Kétségtelenül a pozitív törekvések megtartása és a kihívások leküzdése az a házi feladat, amelyet ez után a konferencia után mindannyian megkaptunk” – mondta.

INTERAKTÍV TÉRKÉP