RMDSZ.ro - Gyermekközpontú oktatási rendszert szorgalmazó jogszabály-módosító javaslatcsomagot iktatott az RMDSZ

Gyermekközpontú oktatási rendszert szorgalmazó jogszabály-módosító javaslatcsomagot iktatott az RMDSZ

Gyermekközpontú oktatási rendszert szorgalmazó jogszabály-módosító javaslatcsomagot iktatott az RMDSZ

Iktatta az RMDSZ parlamenti csoportja az oktatási törvényt számos pontban módosító javaslatcsomagját, amely a gyermekközpontú oktatásra fekteti a hangsúlyt, és az oktatási rendszer alulfinanszírozására nyújt megoldást. A tervezet többek között gyermekközpontú finanszírozást tesz lehetővé, képzési lehetőségeket biztosít a pedagógusok számára, rendezi a meleg ebéd programot a tanintézményekben, valamint szabályozza a délutáni oktatás rendszerét.

Az átfogó javaslatcsomagot szakemberekkel folytatott egyeztetéseket követően Kelemen Hunor szövetségi elnök, Szabó Ödön, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese és Novák Csaba Zoltán szenátor, oktatási ügyekért felelős szakpolitikus dolgozta ki.

Szabó Ödön, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese elmondta, hogy a 2011-ben elfogadott tanügyi törvény számos pontján módosítottak az elmúlt években, azonban nem mindig a jó irányba. A Szövetség komoly konzultációsorozatot indított, és ennek alapján dolgozta ki az átfogó javaslatcsomagot, amely nemcsak a kisebbségek nyelvén zajló oktatást szabályzó előírásokra koncentrál, hanem a teljes romániai oktatási rendszert tenné gyermekközpontúbbá.

Kétszintű érettségit szorgalmaznak

Az RMDSZ módosító javaslata kétszintű érettségit vezetne be, ez más európai uniós országok mintájára megteremtené a lehetőséget arra, hogy legyen egy standard elvárásokra épülő, illetve egy emeltszintű érettségi.

Jelenleg csupán a diákok 50 százaléka szerepel sikeresen az érettségi vizsgákon, míg a másik fele nem teljesíti az elvárásokat. Amennyiben elfogadják módosító javaslatunkat, akkor megteremtenénk a kétszintes érettségit: a standard érettségin résztvevők egy átlagos, mondhatni, hogy könnyebb tételekből vizsgázhatnak, míg az emeltszintű érettségi nehezebb tételekből állna össze.  Azok a diákok, akik az utóbbin vesznek részt, számos kedvezményben részesülnének majd egyetemi éveik alatt” – fogalmazott Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei képviselője. 

A szakpolitikus elmondta, hogy a kétszintes, differenciált érettségi bevezetéséről párbeszédet folytattak a szaktárcával is, és az új oktatásügyekért felelős miniszter is elismerte, hogy szükség van egy ilyen vagy ehhez hasonló módosításra az oktatási rendszerben.

 Kötelező délutáni oktatást és meleg ebédet az iskolákban

Az elmúlt időszakban – többek között az RMDSZ nyomására – kísérleti programot indított a kormány abból a célból, hogy bevezessék a meleg ebéd közétkeztetési programot a tanintézményekbe.  A programban részt vevő 50 tanintézményből, sajnos, csak 27-nek sikerült gyakorlatba ültetnie a közétkeztetést. Az RMDSZ által kidolgozott módosító javaslatok egy új, közös keretbe helyezik a közétkeztetést és a délutáni oktatást, ugyanis 2030-ig minden tanintézménynek és önkormányzatnak kötelező lesz ennek a két programnak a gyakorlatba ültetése. Azok az önkormányzatok, amelyek beruháznak és megfelelnek a törvényi feltételeknek, a következő tanévtől részesévé válnak az országos költségvetésből finanszírozott programnak: „megadjuk a lehetőségek az önkormányzatoknak, hogy amennyiben a kötelező akkreditációk és engedélyek beszerzésével étkezdét működtetnek az iskolában, akkor azok ellátását, működési költségeit állami költségekből lehessen fedezni. Gyakorlatilag az önkormányzat egy kis befektetés után, hosszú távra a gyerekek minőségi étkeztetésének fektetheti le az alapjait” – fogalmazott Szabó Ödön. Ugyanakkor kiemelte, hogy azokon a településeken, ahol már működik a délutáni oktatás és van közétkeztetés, jelentősen csökkent az iskolaelhagyás és nőtt a diákok tanulmányi teljesítménye.

A délutáni oktatás során gyakorlatilag szakmai irányítást nyújtanak a gyermekeknek, ahol valósan felzárkózhatnak azok, akik osztályátlag alatt teljesítenek, de ugyanakkor azok a gyermekek is fejlődhetnek, akik gyorsabban haladnak a tananyag elsajátításával, azonban magasabb szintű foglalkoztatást igényelnek. Ezáltal nemcsak a szülőről vesszük le a terhet, hanem a gyermeknek is segítünk” – mutatott rá Szabó Ödön.

Csökkenteni kell a működéshez szükséges osztálylétszámon, és kiszámíthatóbb oktatási finanszírozásra van szükség

A Szövetség által benyújtott módosítások lehetőséget teremtenének arra, hogy létszámalatti osztályok is működhessenek.

Számos oktatási intézményt nyomorított meg az oktatási törvény osztálylétszámot szabályzó előírása, éppen ezért módosítani kell ezeken a számokon: csökkenteni kell az alsóhatáron és az átlagon is” – fogalmazott Szabó Ödön, majd rámutatott arra is, hogy a normatív finanszírozáson is változtatnának a javaslatban: ott, ahol összevont osztályok működnek, kötelezővé tennék, hogy a normatív finanszírozás dupláját kapják ezek a tanintézmények. A szórványban működő anyanyelvű oktatásban részesülő összevont osztályok, ha a módosításokat elfogadják, a pedagógusok fizetését is rendezni tudják a normatívából.

Az RMDSZ javaslatában pontosít továbbá a finanszírozás rendszerén úgy, hogy az által a kisebbségi oktatás pénzügyi kerete stabilabbá és kiszámíthatóbbá válik. Az RMDSZ oktatásügyekért felelős szakpolitikusa továbbá rámutatott arra is, hogy a szakosztályok esetében lehetővé válna, hogy például egy művészeti osztályban kisebb számú csoportbontás történhessen: eddig például a fuvolán tanuló diákok minimum tízes létszámú csoportokba tömörülhettek, ezentúl már 4-6 fős csoportok is elegendők lesznek a szakirányú tananyag előadásához. 

Ugyanakkor bevezeti az alternatív oktatás felső tagozatú pluszfinanszírozását, ezáltal a Step by Step, Waldorf módszerek problémái is megoldódnának, a tanügyminisztérium költségvetésben külön lenne kezelve ez a program és nemcsak elemi szinten.

Törvényes garanciát az anyanyelvhasználatra az oktatási törvényben

Törvényi előírásba foglalná az RMDSZ azt, hogy az egyetemi felvételiket anyanyelven ejthessék meg a jelentkezők. Ezáltal minden egyes romániai állampolgár azon a nyelven felvételizhetne az egyetemre, amely nyelven tanult addig, ez megoldaná a negatív diszkriminációt.

Azokban a szórványközösségekben, amelyek földrajzilag elszigetelt helyeken vannak, megteremtjük a megoldást arra, hogy önálló jogi személyként szervezhessék meg magukat. Ott, ahol több kistelepülésen működik anyanyelvű oktatás, de nincsenek elegen ahhoz, hogy önálló jogi személyként szervezhessék meg magukat, a módosításunk értelmében megtehetik: „amennyiben egy szórványkörnyezetben például két vagy három különböző községben, de egymáshoz közelálló településen működik magyar nyelvű oktatás, akkor a tanintézményeknek lehetőségük lesz arra, hogy egy jogi személybe rendezzék magukat. Ezen rendelkezés keretében a nagyvárosi szórványban működő, magyar tannyelvű tagozatos iskoláknak is lehetőségük lesz egy közös jogi keret megteremtésére, sőt, akár arra is, hogy saját iskolabusz-hálózatot működtessenek” – taglalta Szabó Ödön képviselő. „Pontosítottunk azon a kitételen is, amely feltételes módba teremtette meg a lehetőséget és a jogot arra, hogy arányos képviseletet biztosítsanak a tanfelügyelőségeken, iskolaszékekben és más oktatási intézményekben a kisebbségeknek. A módosítás kötelezővé tenné a kisebbségek arányos jelenlét ezen oktatási intézményekben. Egy másik módosítással pontosítanák azt is, hogy a kisebbségi felsőoktatás normatív finanszírozása minimum duplája legyen a román nyelvű oktatásnak” – részletezte Szabó Ödön az RMDSZ módosító javaslatait. Rámutatott arra, hogy kötelezővé tennék azt, hogy a vegyes tannyelvű tanintézményekben az iskolán belüli környezeti nyelvként ne csak a románt, hanem az adott iskolában zajló oktatási nyelvek mindegyikét használják, így kötelező lenne a pannókat, hirdetéseket a kisebbségi nyelveken is kifüggeszteni.

Kevesebb tananyagot, gyermekorientált oktatási tantervet

„Ahogyan az RMDSZ választási programjában is szerepel, a Szövetség a parlamentben is azon dolgozik, hogy olyan törvényes keretet alkosson, amely a gyermekek fejlődését és nevelését hosszú távon segíti: ezért vállaltuk, hogy csökkentjük a tananyagot, hiszen jelen pillanatban diákjaink túl vannak terhelve. Egy olyan elvet vezetnénk be az oktatási törvénybe, amely ezt szem előtt tartja, így a tanterveknek is kötelező lesz ezen elvre alapozni” – mutatott rá Szabó Ödön, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese. Az oktatási szakpolitikus hangsúlyozta, hogy szintén ezen módosító javaslatban szögezik le azt is, hogy a tananyagot az iskolában kell elsajátítani. A gyermekeknek kevesebb házi feladatot adhatnak a tanárok, illetve ezen kiegészítő feladatokra is csak minden második órát követően kerülhet sor. A tanügyi törvény módosításaival nagyobb mozgásteret biztosítanának a tanároknak az órán belüli oktatás megszervezésében, flexibilissé, alakíthatóvá tennék a tananyag átadását. 

Duális, gyakorlatorientált képzési lehetőségeket az egyetemeken is

A javaslatcsomag továbbá a tanügyi törvénybe foglalná a duális oktatás lehetőségét az egyetemek számára is, így hatékonyabb, a vállalkozói szférával összekötött, gyakorlati képzéssel társítanák az oktatást. „A vállalkozói szféra kérésére bevezetjük ezen lehetőséget az oktatási törvény felsőoktatási részébe. Ezen gyakorlatorientált képzések szakmai tapasztalatnak számítanának, és bevallásuk szerint a vállalkozók készek komoly befektetéseket eszközölni erre az oktatási formára” – fogalmazott a képviselő.

Biztos alapokra helyezzük a korai oktatást

A tervezet értelmében óvodai előkészítő csoportokat hoznának létre annak érdekében, hogy a 2-3 éves gyermekek helyzetét rendezzék, hiszen jelen pillanatban a 3 éves gyermekeket nehezen fogadják be az óvodai oktatásba, ebből adódóan számos probléma keletkezett. „Úgy, ahogyan azt már az iskolai előkészítő csoportokkal megejtettük, az óvodai nevelés esetében is rendeznénk: úgynevezett óvodai előkészítő csoportokat hoznánk létre a 2-3 éves gyermekeknek. Ez a rendelkezés nagy segítséget nyújtana a gyermeknevelési szabadságról visszatérő szülőknek” – mutatott rá Szabó Ödön képviselő, majd elmondta, hogy mindemellett szabályoznák a dada munkakörét is: „ez a szakma nem volt benne a tanügyi törvényben, ezért nem is szerepeltek a nem didaktikus személyek listáján. Azok, akik dadaképzésen vettek részt, nem tudtak a végzésüknek megfelelő besorolásba kerülni a korai oktatás intézményrendszerében. Ezt is korrigáltuk”. Tavaly egy komoly módosító csomaggal a bölcsődék helyzetén javítottunk, az idén beterjesztett módosítások azt a célt szolgálják, hogy lehetőség nyíljon minél több bölcsődei hely létrehozására, finanszírozására, akár önkormányzati, akár központi költségvetésből. A Bihar megyei elöljáró továbbá rámutatott arra is, hogy a tervezet értelmében az önkormányzat bölcsődei értékjegyekkel serkentheti a szülők munkahelyre történő visszatérését.

Az RMDSZ módosító javaslatcsomagját a parlament alsóháza vitatja meg első körben, majd a végső döntést a szenátus plénuma hozza meg.

 

 

 

INTERAKTÍV TÉRKÉP